2007. 08. 11. Budapest - Sziget Fesztivál

A szigetes fellépés az nagyon véletlenül jött össze, mert valaki látott valahol egy hirdetést, hogy jelentkezni kell és játszhatunk (a Guiness Insomnia színpadon ahol egy hétig folyamatosan koncertek lesznek és megdöntjük "a világ leghosszabb koncertje több elöadóval" rekordját). Meg is ragadtam a lehetöséget és nem kevés ímélváltás, egyeztetés után eljutottunk addig, hogy már "csak" el kell menni és játszani kell. Petya, Zenkó meg én már fent voltunk a fellépést megelözö napon (és láttuk a SKATALITES-t) ezért a többiekkel csak a koncert napján találkoztunk. A bejutás nem volt egyszerü, (de hát mi az, söt Magyarországon mi az, a szigeten meg pláne mi az) valahogy megoldottuk de persze miért is ne a JAH mókás kedvében elfelejtette hogy aznap nem kell esö pestre mivel játszunk. Egyszerüen úgy szakadt az esö, hogy várni kellett azzal h átpakoljunk a mi buszunkból a szigetes buszba, hogy elvihessék a cuccunkat a külsö parkolóból a színpadhoz. Aztán valahogy a thanks, praises, forever lovin'-s meghallgatásra talált és elállt az esö és minden rendben ment. Így meg tudtuk nézni a Hives-t a HT-t (és élöben hallottam a kapuvári buzibárt, ami érdekes dolog mert a városi legendák szerint az énekes homoszexuális és úgy énekli hogy "köcsög vagyok buzi vagyok") és a PASO-t. A fellépésünk este 7töl fél 9ig kellett hogy tartson. Nagyon gyorsan fel tudtunk pakolni és tartottuk az idöt a hangosítás persze nem volt tökéletes meg jól le is kiabált a hangosító amikor belemondtam a mikrofonba hogy szeretnék kontrollt (nem éppen egy kis középmagast a trombitából, és nem azt hogy jó lenne ha a basszusnak lenne alja, csak annyit hogy szóljon amúgy sem vagyok erre nagyon érzékeny csak valamit halljak) hogy nem a mikrofonba kell belemondani, és utána neki mondjam el mit szeretnék. Szóval nem mi voltunk a zenekar akik 70törülközöt és 4kg répát kértünk a beksztédzsbe. Mindenesetre a koncert jól ment picit siettünk mert megszoktuk hogy "siessetek és 3szám mínusz lécci mert csúszás van jó?" még annyi hozzá tartozik, hogy én a Skatalites koncerten sokat kiabáltam és nem volt hangom amúgy sincsen de most aztán, de annyira nem is volt vészes, persze nem is kérdeztem meg senkit hogy az volt-e. A közönség is rendben volt bár nagy ugrálás nem volt és a külföldieknek is tetszett, még jó, hogy megbeszéltük a manu chaoval hogy ne játszák a welcome to tijuanát mert így nem volt unalmas. Az este további részében elmentünk még HétkönaPI CSAlódásokra (akik érthetetelen módon az egyik számot így zárták: "hejjj hejjj hejj hejjj zieg heil") meg Tudósokra. Egy óra körül indultunk haza, pont akkor amikor az ország Gyurija és Klárikája éppen ment hazafelé az autópályán.
Rekonstruálok egy beszélgetést:
-te azok ott nem a Kordáék?
-háá de hülye vagy
-baszki! télleg
-(zenkó) tudod mit csináljunk írjuk ki egy lapra h Korda
-a nevüket talán ök is tudják nem?
-(zenkó) ja! De mégis ... poén!

Nincsenek megjegyzések: